Erre az óraátállításra sokáig emlékezni fogok...

Beérkezek a munkahelyre, megkezdődik az amúgy sem rövid műszakom. Egyelőre száraz idő van, bár sejthető, hogy nemsokára változni fog a helyzet, érezhető a változás előszele. Első körben örülök, hogy addig sem áztam, míg beérkeztem... 

Közeledik az első járőrözés, nekikészülök, de esik az eső. Sebaj, van esőkabát, így megpróbálom felvenni. Nem fedezem fel egyből, hogy kapucni is jár hozzá, így a napközbeni kabátomra felveszek egy jó meleg, de kapucnis kabátot, majd erre az eső ellen védőt. Megindulok hát három kabátban a szakadó esőbe, akkora kapucnival a fejemen, hogy háromszor belefér az arcom. Ugyan nem ázok meg, de se jobbra, se balra nem látok a nagy behemót kapucnitól, így kezdem egy kicsit érteni, érezni, miért érezheti rosszul magát a ló, ha szemellenző van rajta. Mivel sötét van, nyilván egy kicsit kellemetlenül is érzem magam, hogy annyit se látok, mint előtte... és azért a cipőm is beázik.

Visszatérek a helyemre, jó sok perc alatt visszavedlek "polgári" öltözetbe, próbálom a hősugárzó segítségével megszárítani a cipellőmet. Hozzávetőlegesen fél óra alatt sikerül egy viszonylagos száraz állapotot teremteni, így felhúzom a lábamra, és miközben két és fél óra telt még csak el a műszakból, készülök a következő körre. Minden ugyanúgy megismétlődik, esik az eső, nem látok ki a kapucniból, sötét van, a cipő beázik. Visszatérve pedig megint megszárítom. 

Ezek után megszólal a riasztó, ami hála Istennek nem szokott túl gyakran megesni, de éppen ezért még inkább ijesztő. Figyelem a monitort, látok - e mozgást, a riasztó idegesítően vinnyog. Utána járnék a dolognak, de a riasztó hangjától nem hallom, ha a távfelügyelet telefonon jelentkezne, így megvárom, míg bejelentkezik, elmondom, mi a helyzet, és miután elhallgat, próbálom kikapcsolni a berendezést. Persze most már az én mozgásomra szólal meg, így megint igyekszem távol tartani magam a zajforrástól, távfelügyelet ismét érdeklődik, a vinnyogás folyamatos, majd megunva a hangzavart a fülsüketítő lárma közepén próbálom meg kikapcsolni, ami végül sikerül is. Az eső még mindig esik, ugyan egyre kevésbé, de még folyamatos... ha ez így megy egész éjjel, hogy be vagyok zárva a kapucnimba, nem látok semmit az esőtől és a sötéttől, emellett a riasztó is hangoskodik,  akkor nagyon nehéz lesz a műszakom...

Ámde a csepegés csakhamar eláll, a riasztó sem hangoskodik többet, a kapucni mellőzésével végre rendesen látok körbe - körbe, így sokkal jobb hangulatom lesz, és nem olyan nyomasztó a helyzet... ugyan az órát meg kell piszkálni időközben, egy órával többet dolgozok, de mivel az éjszaka többi része nyugalomban telik, így már sokkal elviselhetőbb minden.

Panaszkodhatnék, hogy mennyire rossz nekem, de inkább hálás vagyok, hogy van mit dolgoznom, hogy csak rövid ideig áztam az esőben, hogy alapból a riasztó "nyugodt" és nem lármázik, illetve hogy eddig a sok hónap alatt egyszer sem volt a műszakom alatt igazán komoly eső... és persze örülök, hogy nem minden nap állítgatjuk az órát és lesz hosszabb az éjszaka, hanem csak évente egyszer...