Újabb hónap telt el Isten kegyelméből Andris és a mi életünkből is...

Ez idő alatt Andris megmutatta, mennyire ragaszkodó tud lenni. Eleinte mindenki más kezében sírt, ha azok nem mi voltunk - néha átadtuk másoknak, de hozzávetőlegesen két percen belül mindig visszakönyörögte magát. Elgörbült a szája, és már követelt is minket... aranyos... most éppen anyás korszaka van; ha Anna eltűnik a látókörből, kezdődik a műsor.

Fogak száma, ha minden igaz, éppen nyolc. Étrendje folyamatosan bővül, már le sem lehet írni, hogy mennyi mindent megeszik, mert az már egyszerűen követhetetlen. Nem panaszkodhat, hogy egyoldalú az étrend... persze azért az elmaradhatatlan tejet is megkapja. Délelőtt gyümölcsöket kap, kora délután valamit, amit Anna éppen összeturmixol neki.

Átaludt éjszakák száma még mindig talán csak kettő, egy étkezés van éjjel is. De a napközbeni délelőtti és délutáni alvások szigorúan tartják magukat, egy - másfél - két óra/alkalom. Ilyenkor Anna is tud aludni, ha éppen nem zargatom őket... az utóbbi időben Andris koránkelő lett, van, hogy hajnali ötkor már felkelt mindenkit, úgyhogy fél kilenckor már alszik az egész család.

Az utóbbi időben már gond nélkül megy az átfordulás, most pedig az ülést gyakorolja - a következő 30 - 31 nap végére már biztosan menni fog ez is. 

Egészségileg minden rendben, volt egy kis megfázás, ami némileg elhúzódott, de most már talán vége van ennek is. 

Egyébként pedig jó kis gyerkőc, jól le tudja kötni magát akár a játékaival, akár ha kekszet vagy babapiskótát nyomunk a kezébe.