Az elmúlt időszakban egy kicsit rámterhelődött az, hogy milyen vagyok, és milyennek kellene lennem, hogyan lehetne jobb az életem. Tudom, tisztában vagyok vele, hogy magamtól nem fogok tudni megváltozni...! Korábban többször próbálkoztam, de mindig elbuktam, visszaestem. Azóta tudom, hogy csak Jézus segíthet! Csak általa változhatok...! Ha Őt kihagyom, akkor nem lesz változás - legalábbis igazán jó irányban biztosan nem. Ezt a leckét megtanultam, most már csak Jézus által, Jézussal szeretnék megváltozni... tudom, talán nem megy hirtelen, egyik napról a másikra. Nekem legalábbis nem. De a lényeg, hogy ha apró léptekkel is, de talán sikerült elindulnom a pozitív változás útján...

Akármennyire is igyekszünk, törekszünk, egyvalami biztos: soha nem leszünk tökéletesek, feddhetetlenek; akarva - akaratlanul cselekszünk olyanokat, amiket később megbánhatunk. Emberek vagyunk - tökéletlenek. Én se leszek tökéletes, akármennyire is igyekeznék, ugyanakkor a kis változás is változás! Ha egy valamiben sikerül "megjavulnom", jöhet a következő javítanivaló... és ez így megy életünk végéig. Mondják, hogy az életünk tanulás - és valóban. Mindig lesz min változtatni, a kérdés csak az, hogy szeretnénk - e jobb, teljesebb életet élni? Az élet nem csak rólunk szól, hanem mindazokról, akik körbevesznek bennünket, így talán nem mindegy, hogyan élünk... akinek fontos a saját élete és a környezete, az elgondolkodik ezen.

Errefelé mi változott? Hát... még nem vagyok tökéletes. Még nem vagyok olyan, hogy semmi problémát ne lássak magammal szemben. Ugyanakkor merem látni, hogy egy kicsit nyugodtabb, csendesebb volt az utóbbi pár hét. Andrissal is sokkal jobb lett a kapcsolatom, és nem akadok ki minden apró dolgán. Nem nézek, olvasok az interneten annyi felesleges és kevéssé építő dolgot, hanem törekszem minél több pozitív témával foglalkozni. Kicsit lelkesebb lettem (ismét) a blogírással kapcsolatban, és vannak gondolatok jócskán...

Apró történések ezek, de minden apróságnak lehet örülni, sőt, meg kell becsülni. Különben a nagy dolgok is apró lépéssel kezdődnek... és persze kismillió dolog eszembe jut még, min kellene változtatnom, mert soha nem leszek tökéletes. De megvan bennem a szándék, hogy értékes és értelmes életet éljek - ehhez pedig ki kell szűrni minél több negatívumot az életemből. És ha Jézus velem van, akkor nekem nem kell több... Ő mindig velem van és segít! Bizonyíték lehet erre ez a néhány apró változás...

A következő bejegyzés december 14. - én jelenik meg valamikor a nap folyamán, melyben Andris újabb élethónapját mutatjuk be.