Húsvét. Megint... de hol? A boltokban? A szívekben? A mindennapokban?

     Legalább egy hónapja készülünk, készülnek a húsvétra. Február végén (is) bementünk megvásárolni a hétköznapi alapélelmiszereket a boltban a család számára, ahol már széles választék várt a csokinyuszikból, csokitojásokból és a sok, húsvétra specializált mindenféléből. Mint Miklós napja környékén: szinte követelménnyé vált minimum egy hónappal előtte elárasztani a boltokat az édességekkel... karácsony úgyszintén... igen, így is lehet készülni egy-egy ünnepre de nem biztos, hogy ettől lesz valami egy várva várt, rendkívüli esemény...

     A mostani ünnep előtti utolsó napokon egyre többször találkozunk jókívánságokkal. A "kellemes" még egy töredéke a hagyományos mezei változatnak, de a "boldog nyuszit", "boldog barit" számomra kissé, sőt nem kevéssé kiakasztó, egyenesen idegen. Milyen nyuszi? Milyen "bari"? Miről beszélünk egyáltalán, vagy mire gondolunk ezek alatt?

     Ha már a tojásfestésen esetleg túlvagyunk, akkor már szinte csak a locsolkodás van hátra, miközben sorra esszük a ránk váró finomabbnál finomabb étkeket, felnőttként még az alkohol is csurran-cseppen. Csupa jó dolog a húsvét, minden napjára akad valami jóság! Nem is csoda, hogy ilyen szinten készülni kell rá, készülünk rá, hiszen bőség, vidámság vár ránk ezekben a napokban...

     Érezzük jól magunkat a magunk módján ésszerű keretek között, persze nem ezzel van a baj. Mi is, mint minden ember, igyekszünk kihasználni, kiélvezni a mindennapokat... csak ha elveszítjük az ünnep lényegét, üzenetét, mondanivalóját, akkor tulajdonképpen egy hagyományos földi szeánsszá válik... értelem, cél, üzenet nélkül.

     Hol van Jézus? Hol van az ünnepelt???

     Elveszett a sok édesség között...

     ...mert a húsvét valójában Jézusról szól. Az ő haláláról és feltámadásáról. Arról a Jézusról, Aki meghalt értünk önként a kereszten, hogy nekünk örök életünk lehessen. Bűntelenül, ártatlanul halt meg, Aki magára vette a mi bűneinket! Róla kellene megemlékeznünk, Arról, amit Ő tett értünk... a GYŐZELEMről. Mert legyőzte a halált és feltámadt...

     "Nem csoki volt, hanem vér... nem tojás, hanem kereszt... nem édes, hanem fájdalmas... nem nyúl volt, hanem JÉZUS!"

     FELTÁMADT AZ ÚR...!!!