A hajnalban írtakkal ellentétben jelenleg éppen nem tudjuk, mikor és hogyan megyünk haza, de holnap már otthon leszünk!!

Gyors (és rövid-)hírként megemlítem ezen a félig álmatlan éjszakán, hogy hozzávetőlegesen 24 óra múlva elindulunk Andor bácsi segítségével Budapest irányába, hogy kezdetét vehesse némiképpen régen várt tavaszi szünetünk. Érkezésünkre csütörtökön a kora reggeli óráktól lehet számítani, természetesen cipelem magammal az összegyűjtött szétaprított konzervdobozaimat is, hogy szelektíven kidobálhassam valahol.

Nem mintha nem éreznénk jól magunkat itt, de engem mondjuk mindig némi izgalommal tölt el, amikor utazásra kerül sor. Mindenki szereti a változatosságot, szeret kimozdulni egy kicsit onnan, ahol éppen van, én meg amúgy sem vagyok nagyon egy helyben ülős fajta... ha lehet menni valamerre, azt igyekszem kihasználni. És most lesz is rá lehetőség.

Szünetünknek nincs konkrét és elképzelt célkitűzése. Szeretnénk sokat a családjainkkal lenni, sokat pihenni, kirándulni, emellett pedig látogatást tenni imitt - amott. Szóval lehet velünk találkozni...! Reméljük lelkileg is építő és hasznos lesz ez a szünet, mi legalábbis ezt szeretnénk. A Csatán pedig szeretnénk képviseltetni magunkat a lehetőségekhez képest...

Tavaszolásunk (ha már van nyaralás és telelés, akkor lehet tavaszolás is) hivatalosan 19.-én, vasárnap ér majd véget, ami úgy fog történni, hogy kb. 16.15-16.30 között szállunk fel a visszafelé jövő vonatunkra valamelyik pesti állomáson. Illetve csak Anna, én pedig vagy egyből, vagy csak másnap az egyetem felé veszem az irányt, hogy öt vizsgával próbálkozzak meg a tizennégyből. Úgyhogy elvileg tanulnom is kellene valamennyit a szünetben...

Ja és Bandi a fejébe vette, hogy fogom vezetni a szép piros Marutit, amitől azért tartok valamelyest... izgalmas lesz! Kérdés, hogy ki számára jobban...