Mivel nem keresztyén családban nőttem fel, nem ebben neveltek (ez nem szemrehányás akar lenni senki számára), a húsvét sokáig azt jelentette számomra, hogy lehet találkozni a testvérekkel, lehet sonkát - tormát - tojást enni, aztán hétfő délelőtt elindulni a városba felkeresni családtagokat, ismerősöket, és locsolkodással kedveskedni. Igazából fogalmam sem volt arról, hogy ezekben a napokban, valamikor nagyon régen, több, mint 2000 évvel ezelőtt volt Valaki, aki miattam, az én bűneimért is meghalt a kereszten...

2003. áprilisában ismertem meg Annámat, akitől - talán először - hallottam Jézus Krisztusról. Tőle tudtam meg, hogy a húsvét nem azért ünnep, mert locsolkodni kell, menni kell mindenfelé és kölnivel kedveskedni a hölgyeknek/lányoknak, hanem azért, mert Jézus minden ember bűneit vállalva értünk halt meg a keresztfán, majd harmadnapon feltámadt, és a mennybe ment. 

Először persze kétkedve fogadtam ezt a történetet. Meg- és felfoghatatlan volt számomra (és a mai napig sokszor az), hogy szerethet valaki ennyire akár engem, akár bárki mást. Akkor még nem ismertem Istent sem. Az utcai térítők sem a legjobb módot választották hozzám, így igyekeztem távol maradni minden hitbeli dologtól.

Azóta sok minden változott. 2003. októberében, mikor már nagyon meg akartam érteni Annám földöntúli boldogságának okát, elkezdtem olvasni a Bibliát. És megtaláltam a választ eme kérdésre, hogy mitől annyira boldog Ő... a Biblia által megismerhettem Istent, Vele együtt Jézust is. Évekkel később, 2006. augusztusának végén döntöttem az Úr Jézus mellett, akkor fogadtam be Őt a szívembe. 2008. júliusában, egy héttel az esküvőnk előtt pedig megkeresztelkedtem.

Hogy mit érzek most? Boldogságot, örömöt és elégedettséget. Mert tudom, ki vagyok, honnan jövök és hova megyek. Tudom, mi a feladatom, mi az életem értelme, és többé nem céltalan a létem. Tudom, hogy többé nem vagyok egyedül, és Valaki még annak ellenére is szeret, hogy sokszor elkövetek hibákat... ezt a boldogságot, örömöt, megtapasztalást kívánom mindenkinek.

Jézus meghalt értem, értünk, mindannyiunkért, és Ő legyőzte a halált! S nem kell félnünk, ha véget ér földi létünk, mert tudhatjuk, hogy hova kerülünk... a mi Urunkhoz, Megváltónkhoz, Teremtőnkhöz! Nekem most már Jézusról szól a húsvét, és szeretném, ha minél több embernek Róla szólna.