Ismét eltelt egy hónap, Andris a fél éves korba lépett... 

Az utóbbi hónap szintén mosolygósan telt, kevés sírással, panaszkodással - annak ellenére, hogy már négy foga kezd kibújni... a mai hajnalt leszámítva jól viseli a dolgot. Harapni már tud, néha gyakorolja, Anna nem kis örömére... nem sajnálom ilyenkor (sem) szegényt. Egyébként a nyálzás folyamatos, mindenre ráveti magát, ami körülötte van, és a szájába veszi... valamelyik nap a kezemet nézegette, és éppen rá akarta vetni magát, de én voltam a gyorsabb. Éjszakák átalvását illetően nem dicsekedhetünk, de biztos a kibújó fogak miatt van. Sűrűbben eszik, és jobban igényli a közelségünket.

Súlya nyolc kiló fölött van, pontosan nem tudom, mert két hete volt mérésen. Ahogy nézzük, megint combosodik, sőt már a pocakja is kezd egyre kerekebb lenni... ma, lévén fél évesw, elkezdett ismerkedni a főtt krumplival, természetesen pürésítve. Nem köpte ki, nem jött vissza, még az is lehet, hogy ízlett neki... majd ha nagyobb lesz, biztosan el fogja mondani. 

Valamelyik nap ebédnél már nem is tudom miért, de elvettük tőle a játékát. Ilyen nagyon kiakadni még nem láttuk... úgy látszik, kezd néhány tárgyat a sajátjának tekinteni. Bár lehet csak épp rossz hangulatban volt, mert azóta egyszer szándékosan is elvettük tőle ezt a szent gyönyörű rágható - felhúzható lila tehénkét, és nem hatotta meg...

Így fejlődik Andris gyerkőc, s főleg Annának köszönhetően sok fényképet tudunk közzétenni.