Először is ketté kell választanunk a valós és a virtuális életet, ha egy kicsit elgondolkodunk a fenti kérdésen, mert ugyan van átfedés, mégis teljesen más a kettő... s nem mindegy, melyikben élünk.

A valós életben van X ember, akit látunk, hallunk, akivel beszélgetünk, szórakozunk, akire időnként gondolunk - azaz valamilyen szinten jelen van a köznapi életünkben. A virtuálisban pedig X szorozva legalább tízzel; ott van előttünk mindenki, olvassuk, látjuk a dolgaikat, nézelődünk, olvasunk korlátlanul.

A közösségi oldalaknak köszönhetően szinte mindenki megtalálható az interneten. És ami nyilvánvaló jelenség: olyanok is bejelölnek/felvesznek, akikkel életedben egy szót se váltottál, csak látásbeli a kapcsolat. Amolyan ismerős-gyűjtési hullám alakult ki, ami már önmagában sokszor elgondolkodtató... olyan "ismerősök" vesznek körül, akiket a valós életben közel sem engedünk magunkhoz, mert nem azonos az életterünk, az érdeklődésünk, stb. Kissé talán felszínes...

Hiába van több száz ismerős a virtuális életben, ha csak egy szám, név vagyunk az ő ismerősei között. De meg is fordítható: van értelme olyan embert "ismernünk", akivel nem tudunk miről beszélni?

Természetesen nem azon van a hangsúly, hogy mindig minden ismerősünkkel beszélgetnünk kell, mert erre nincs kapacitásunk. Ugyanakkor talán elgondolkodtató, hogy hiába a több száz virtuális ismerős, ha abból mindössze 15 emberrel tudunk beszélgetni, megbeszélni a gondjainkat-bajainkat.... hány emberre számíthatunk a több száz virtuális ismerős közül? Egyáltalán ki az, aki a szokásos "Hogy vagy?" után komolyan érdeklődik irántunk?

Két oldalról nézhetjük meg. Mennyei oldalról Isten és Jézus az, Akiket mindig, minden helyzetben érdekel, mi van velünk! Lehet nem érzed, látod ezt, de ettől még ez így van. Istennek annyira fontos vagy, hogy a Te bűneidért az Ő Fiát, Jézust hagyta meghalni a kereszten! Jézus pedig vállalta a halált... ez a szeretet. És ha nem érdekelné őket, mi van Veled, akkor a keresztre nem lett volna szükség... a másik pedig a földi oldal: gondolkodj el azon, ki érdeklődött legutóbb irántad, kinek volt egy-egy kedves szava hozzád, ki segített Neked, ki az, aki mindig melletted áll-ha egy kicsit elgondolkodsz ezen, észreveszed, hogy itt, a földön sem vagy egyedül, és van, aki szeretettel áll melléd, elfogad olyannak, amilyen vagy, és próbál segíteni, ahogyan tud.

Nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség. Nem a számok számítanak, hanem a szívek... láss tisztán, járj nyitott szemmel a világban, és legyél Te is nyitott mások felé. Érdekeljen Téged is, mi van az emberekkel, mert azt kapsz, amit adsz... s így amellett hogy mennyei oldalról sosem vagy egyedül, a földön is találsz olyanokat, akik mindig melletted állnak és segíteni tudnak.