Régen ültünk már le ide a géphez, hogy hírt adjunk magunkról, úgyhogy itt az ideje, hogy ezt megtegyük.

Csütörtökön végül sikerült hazaérkeznünk, a tömegközlekedést választottuk egy Vésztőn beszerzett nyuszival, hogy kipróbáljuk, milyen is az, ha hárman utazunk, nem csak ketten (persze egy nyúl nem hasonlítható össze egy kisbabával, de azért ezt is ki kellett próbálni). A nyúlszállítás ingyenes volt, úgyhogy legközelebb nyúlnak fogom álcázni magam, hogy megspóroljak egy kis vonatpénzt... az állat azóta beköltözött a tarcsai hétköznapokba, és boldogít állandó szökdöséseivel boldog - boldogtalant.

A hétvégén igyekeztünk átélni a feltámadás örömét, üzenetét, és átérezni, Jézus mit vállalt értünk, a bűneinkért a keresztfán. Szombaton végre eljutottam a Deák térre, ahol végighallgattam a János passiót... nem volt ilyesmiben még részem, és nem volt rossz! Főleg hogy voltak ismerős részek... Bandi végig tájékoztatott, éppen miről van szó, úgyhogy így még jobban megérthettem, mit is jelent igazából a húsvét.

Húsvét harmadik napján arra keltem, hogy a tarcsai templomtoronyból nem a leghalkabban szólt rengeteg ének, köztük egy olyan is, amiből ennyit értettem: "Feltámadt!" De ezt sokszor és jó hangosan lehetett hallani... hát gyerekek, nekem ez nagy élmény volt! Vajon az átlagos tarcsai polgár ilyenkor mit csinál, mire gondol...?

Hétfőn Csata volt Erzsébeten, ami eléggé időszerű volt már, csak sajnos nem nagyon volt időnk beszélgetni senkivel. Remélem legközelebb több lehetőségünk lesz rá...

Kedden Anna fogorvosnál járt, és viszonylag könnyen átvészeltünk mindenféle nehézséget. Este pedig Kingiéknél tettünk látogatást, amit már régóta terveztünk...

Szerdán kirándulni voltunk a Dunakanyarban, Kismarost szemeltük ki magunknak. Az első hegyre felmásztunk, és olyan csodálatosan nem láttunk semmit, hogy ha ezt tudom, fel se megyek... de legalább végre hegyet mászhattunk, az Alföldön nem nagyon van lehetőség ilyesmire.

Csütörtökön és pénteken nem nagyon mozdultunk ki a lakásból, pihengettünk, filmeket néztünk. Megnéztük a Szaffit, amit már régóta szerettem volna, aztán a Dzsungel könyvét, amiben elég élesek a színek időnként, meg még mit is néztünk, ja igen, a Vuk nagyszerű és csodálatos állatmesét. A Karak figurája és szerepe azért nem piskóta! De igazából a Szaffi volt a legjobb...

Szombaton meglátogattuk Ági mamát és Gyuri papát a hegyen. Vasárnap pedig K. Anna járt Tarcsán... úgyhogy jó beszélős - beszélgetős hétvégénk volt, aminek nagyon örültünk!

Hétfő hajnalban ment vissza Anna az Alföldre, én maradtam tanulni a másnapi és az azutáni vizsgáimra. Végül két négyest sikerült elérnem, a harmadik eredményét még nem hirdették ki. Az egyik vizsgaanyagot persze egy nappal előtte kaptam csak meg... de legalább meglett, és ez a lényeg!
Csütörtök hajnali fél négykor Kópházán átléptem a magyar határt, és rövid kirándulást tettem Ausztriába. Sopronkeresztúron (Deutschkreutz) keresztül elsétáltam Alsópéterfáig (Unterpetersdorf) és vissza, közben rengeteg vonatot sikerült fényképeznem. A gond csak az, hogy mintha eltűntek volna a fotóeszközről a képek... de még nem adtam fel, holnap utána járok ennek a rejtélynek. És ha meglesznek a képek valahol, meg is osztom mindenkivel... egyébként határellenőrzésről abszolút nem lehet beszélni, odafelé se szólt hozzám senki, üres volt minden, nem is láttam senkit. Visszafelé sem foglalkoztak velem, mikor az osztrák határőrök mellett sétáltam el a határon. Ezt azért kicsit durvának tartom.

A túra után látogatást tettem Sopronban Edit néniéknél, akik szeretettel üdvözölnek mindenkit...! Leszállítottam a lekvárokat, amiért mentem arra a vidékre, aztán a vonaton végig aludva ismét Tarcsán kötöttem ki.

Pénteken véletlenül belebotlottam egy dísznövény-kiállításba és vásárba a Corvinus egyetemen, ahova diplomamunka miatt kellett mennem. Először sikerült bejutnom, másodszorra már belépőt akartak fizettetni velem... de végül minden jó, ha jó a vége, másodszor is bejutottam, és nem kellett pár percért 600 forintot belépőre befizetnem.

Ma tanulás volt mértékkel, próbáltam készülni a jövő heti három vizsgámra hétfő - kedden, holnap pihenés, aztán jönnek a szereplések... szerdán ismét megyek a Corvinusra, aztán irány az Alföld, és nem tudom, mikor leszünk legközelebb Pesten...

Azért remélem, meglesznek valahol az osztrák képek, mert csak a vonatok miatt mentem ki és gyalogoltam legalább 14 kilométert...!