Családi ház aprópénzből…?

     Néhány olvasónk, követőnk már tudja, sejti, hogy nemrégiben valami új projektbe vágtunk; eljött az ideje, hogy egy kicsit írjunk erről is.

     Évek óta időnként, főleg tavasztól őszig ránk jön a költözhetnék. Nagyon jól elvagyunk az Alföldön a saját kis hitelmentes házikónkban, hálásak és elégedettek vagyunk. Jó környék, nagy kert, városszéli friss levegő, közeli erdő és ugyancsak közeli munkahely jellemzi szűkebb életterünket. Ami viszont hátrány, hogy távol vagyunk a szülőktől, a ház egyre kisebb (két gyermekre lett annak idején tervezve), a régió is egyre kevésbé elégíti ki egyre nagyobb igényeinket, így éveken belül valószínűleg el kell mozdulnunk valamerre.

     A kormány által bevezetett otthonteremtési támogatások - jelen állás szerint -önmagukban nem jelentenek lehetőséget a számunkra, a hiteleknek pedig minden formáját szeretnénk kerülni, amennyire lehetőségünk van rá. Sokan úgy gondolják, hogy márpedig hitel nélkül nem lehet boldogulni a mai világban, legalábbis ami az ingatlanvásárlást illeti...

     Ám gondolkodhatunk úgy is (és mi ezt az utat szeretnénk járni), hogy a magunk részét megtesszük; türelmesen, kitartóan gyűjtögetjük, kuporgatjuk a forintjainkat, igyekszünk nem haszontalan dolgokra költekezni, és nem felejtünk el közben Istenre nézni.

     Élhetjük a mindennapokat és egy (vagy több) hitelt is a nyakunkba vehetünk, amit aztán kitartóan törleszthetünk hosszú évekig, évtizedekig. De meg is fordíthatjuk mindezt: türelemmel, alázattal várhatunk, gyűjtögethetünk, és bízhatunk Istenben, az Ő áldásaiban. S ha valamikor valóban költözhetünk, Isten elkészíti számunkra a megfelelő időt, a megfelelő helyet... a megfelelő áron… ezt tapasztaltuk meg eddigi életünk és a jelenlegi lakóhelyünk kapcsán is. Éppen ezért – a lehetőségekhez mérten – ezt az utat szeretnénk járni a továbbiakban is… s ez nem azt jelenti, hogy mindenki gáz, aki hitelt, kölcsönt, stb. vesz fel a boldogulása érdekében, hanem csupán azt, hogy mi szeretnénk (megint) másik utat járni. Istennel… Aki majd egy új ajtót nyit a számunkra, amikor annak itt van az ideje. De addig is kell tennünk a magunk dolgát; nem hátradőlve kell várnunk valamire, hanem előre tekintve a magunk részét hozzátenni a siker érdekében. Ehhez kapcsolódik az új projektünk is…

     Isten a rosszból is tud jót előhozni, jót formálni. Fiatalként rengeteg kárt és bosszúságot okoztam értelmetlen rongálással, firkálással (persze abban az időben nem így tekintettem rá), azonban az évek alatt ez teljesen megfordult: ma már hasznos, értelmes elfoglaltságot ad, mikor különböző megrendelői igények szerint járom az országot és festem a falakat. Tavalyelőtt jutottam el odáig, hogy több év küszködés után végre hivatalosan, vállalkozás keretén belül festhessek saját és mások kedvére, így már bevétel is származik ebből a hobbiból. Azonban a festős szezon többnyire tavasztól őszig tart; mit lehetne hozzátenni, kitalálni, hogy szezonon kívül is tudjak graffitivel foglalkozni, és ha úgy alakul, egy kis pénzt is hozzon?

     Nagy segítség (sőt áldás!), hogy a szomszéd házba fiatalok költöztek, és minden feltétel nélkül hozzájárultak, hogy a melléképületük falára festhessek, így nem kell messzire menni egy kis festésért. Ez is egy csoda… mintha Isten abban erősítene meg, hogy bizony nem véletlen az adottság, az elszántság, a kreativitás: azzal valamit kezdenem kell… az utóbbi években viszont szinte semmi időt nem hagytam magamnak a festésre; mindig találtam fontosabb, sürgősebb, hasznosabb tennivalót itthon, így nem foglalkoztam az egésszel. Áldásként jött végül a felismerés, hogy ez nem jó. Az év elején hát elhatároztam, hogy minden héten festek valamit, ez a „Minden héten egy rajz” (MHER) nevet kapta, ami szintén tökéletesen beleillik az új projektbe.

     Valamikor még 2014-ben, hosszú előkészítő munkával készült egy saját készítésű hűtőmágnes, amelyen Jézus mint név szerepelt kétféle változatban. A rengeteg nehézség és az aránytalanul sok ráfordított idő miatt a dolog akkor ennyiben is maradt… aztán tavaly nyár vége felé lett leporolva az ötlet. Vajon van-e akkora kereslet ilyesmire, hogy komolyabb jövedelmet szerezzen belőle az ember? Hozzá lehet-e tenni vele valamennyit az álomházhoz? Van-e elég technikai, szellemi és egyéb kapacitásom a megvalósításához?

     A teljes projekt a Facebook-on a Százezer hűtőmágnes nevet kapta. Az egyik részét a minden héten festek-rajzolok valamit MHER program keretében felfestett keresztnevek hűtőmágnesként való értékesítése adja. Másik részét pedig az ország különböző pontjain készített saját fotók… s hogy miért pont százezer? A kitűzött cél ennyi hűtőmágnes eladása - hogy ennyivel, ezek árának félretételével közelebb kerüljünk a leendő új kis házikónk megvásárlásához.

     Ha megvan a kreativitás, az elszántság, a lelkesedés; ha van vágy a festésre, ezzel együtt a folyamatos fejlődésre; ha adott egy frankón festhető fal a közelben; és ha van elhatározás, hogy minden héten már-már muszáj festeni, rajzolni valamit… miért ne lehetne párosítani a graffitit és a hűtőmágnesgyártást?

     Egy út a munka és a mellette felvett hitellel, kölcsönnel való élés, majd annak törlesztése. Másik út pedig a munka mellett bármilyen értelmes és hasznos pénzszerzési módot kitalálni, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött célunkhoz, Isten segítségével. Majd idővel kiderül, érdemes-e, lehet-e hitel nélkül és aprópénzben gondolkodni a mai világban…