…hogy ne vesszenek el, amikor nincs hosszabban időm kifejteni, de hátha örömmel olvassák majd a gyerkőceink, esetleg mások is…:

„Ikreink”

Zselyke (7) és Alma (6) egyik nap becsaptak engem, mert ruhát cseréltek és az elsős Alma házi feladatát a másodikos Zselyke írta meg a konyhaasztalnál ülve, míg Alma boldogan játszott az udvaron Zselyke ruhájában és kabátjában. Még a zoknijukat is kicserélték, nehogy gyanút fogjak… :-)

Szánkó házilag

Andris talált egy nagy faládát és a nagy hóban talpakat szögelt rá Bercivel, egész délután szánkóztatták a kisebb tesóikat.

Váratlan meglepetés

Egyszer csak dudálást hallok, a nyitott kapun beállít egy ismeretlen autó, kiszáll belőle két ismeretlen hölgy, hogy egy szomszédunktól hallottak rólunk, elfogadunk-e néhány zsák ruhát…? (Elfogadtuk, gondoltam, legfeljebb továbbadjuk)

Átnéztve csodálkoztam, mert rengeteg ruha volt benne a két „iker” lányunknak 2-2 példányban (például nadrágok, amikből sokat pont kinőttek éppen), s mostanában szeretnek összeöltözni... Ezen kívül több dinoszauruszos pulcsi, nadrág a dínókedvelő Donát méretében, meg „indiános” bőrdzseki Lucának… Csodamód elámultam megint ezen a "nemvéletlen összeszervezettségen", hogy „odafentről” megsúgták a gyerekeink méreteit,még a dínókat is, és elküldték hozzánk ezekkel a nénikkel.

Ismerkedés a „hordós” bácsival

Falu széli sétánk alkalmával egy földúton felfedeztünk éppen, mikor szóba elegyedtünk a nagy gyerekzsivalyra kíváncsian előbukkanó bácsival. Behívott a kertjébe, ahol a fészekhintán egyszerre négy gyerekünk is elfért,miközben a két nagyobb fiú egy hatalmas kimustrált hordóba mászhatott bele, ami a bácsi unokáinak játszós hordója.

Gyümölcslé iszogatás közben megtudhattuk, hogy két éve hogyan hívogatta a kert végében lakó szarvasmama újszülött gidáját, majd ősszel már együtt lopkodták a szőlőt… Szó esett az éjszaka turkáló vaddisznókról, a közelben élő rókacsaládról, szelid nyusziról, fácánokról…

Ősszel hivatalosak vagyunk a bácsihoz mandulaszedésre…

Andris azóta is tervezi a mi (pár számmalkisebb) régi hordónk játékházikóvá alakítását.

Tüzelő és kipufogó

Karácsony után keresett meg egy kedves ismerősünk, hogy nincsen-e szükségünk egy utánfutónyi száraz (többnyire méretre vágott) tüzelőre. Még el is szállította hozzánk, Andris traktoron utazhatott, barátunk pedig még a kocsink leszakadt kipufogójának megszerelésében is nyújtott segítséget.

Berta új kezeslábasa

Egy téli délelőttön a teraszon az ajtó előtt találtam egy csomag ruhát,benne Bertának két gyönyörű kezeslábast, pont mikor kinőtte az 56/62-es méretűt, és gondolkodtam, vegyünk-e neki 68-ast, vagy megelégedjek a két számmal nagyobb, örökölt darabbal. Mindkettő csomagbeli pont megfelelő méretű erre a télre. Berta azóta szépséges csillagos kezeslábasban levegőzik delente :-), amit máig sem tudni,kitől kaptunk, de pont jókor.

Kiszabadultam

Féléves költözésünk évfordulójára végre én is eljuthattam a helyi kilátóhoz. Berta kegyeskedett mosolyogva végig aludni az utat, beleértve a köves emelkedőt is, amin Peti  felküszködte a babakocsit.

A kilátóból az egész Balatont látni széltében-hosszában, a tanúhegyeket naplementében… Andris lőtt rólunk néhány közös fotót a szédítő magasban (háttérben a Balatonnal!).

Rendkívül jólesett nekem „kiszabadulni” otthonról és olykor percekre „gyerekmentesen” kézenfogva romantikázni a férjemmel, míg a banda lelkesen rohangászott ide-oda.

Orgona és zenetanulási lehetőségek

Lelkipásztor bácsink felajánlotta, hogy szívesen foglalkozik hetente Andrissal és Lucával, tanítja őket harmóniumozni (régi vágyuk!) A motiváció különösen nagy, mióta megérkezett a helyi templomba egy használt, de igen jó állapotú orgona, amit ki is próbálhattunk, megcsodálhattunk belülről is.