Todd Burpo és Lynn Vincent szerzésében egy igazán érdekes és elgondolkodtató könyv került a kezembe: Colton, a négy éves kisfiú egy betegség következtében a halál közelébe kerül, majd felépülése után folyamatosan és részletesen arról számol be, hogy milyen a mennyország - ugyanis ő ott járt, miután rövid időre meg is halt a kórházi ágyban.
Andris fiatalemberkénk ismét egy betöltött élethónappal és hozzá néhány fényképpel jelentkezik...
Mindannyiunk életében történnek negatív dolgok, ez tagadhatatlan. Van, aki ilyenkor Istent hibáztatja, s van, aki nem; nem foglalkozik különösebben azzal, hogy miért vannak (jó és) rossz dolgok - csak úgy sodródik a mindennapokban. Velem is történt nemrég egy kisebbfajta negatív dolog, de most nem abba szeretnék belemenni, hogy vajon miért történt, hanem próbálom ebben is meglátni Istent, az Ő kegyelmét és szeretetét.
Az elmúlt karácsony volt az első, ami igazán a miénk volt: a saját otthonunkban, a gyerekeinkkel voltunk együtt (igaz, Luca beteg állapotban), hogy megteremtsük saját karácsonyi esténket, s ugyan nem terveztünk fát beállítani az ünnepre, mégis lett egy, mely a gyerekek miatt az egyetlen asztalunkon kapott helyet...
Néhány órája éppen csak belecsöppenve 2012 - be, röviden átcsemegézzük az elmúlt év jelentősebb családi történéseit (emellett pedig természetesen áldott új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak!).
Kedves leánykánk ismét betöltött egy élethónapot, az elmúlt időszak történéseiből szemezgetünk, néhány fénykép kíséretében.
A lehetőségekhez képest igyekszünk egy rövidebb beszámolóval jelentkezni kis Andrisunk újabb élethónapjáról.
Sajnos vagy szerencsére, a mai világban – akármennyire is próbálkozunk esetleg - nem tudunk létezni pénz nélkül. Viszont ha már így alakult, ebben élünk, akkor nem mindegy, hogy milyen úton szerezzük meg a pénzt, és hogyan bánunk vele…
Kicsi leánykánk újabb betöltött hónappal büszkélkedhet kis életkéjében, így röviden összefoglaljuk, hogyan telnek napjai a saját csendes kis házikónkban és környékén.
2011. október 13. - a az a nap, amire biztosan nagyon sokáig fogunk emlékezni, és a mindennapjainkban is jelen lesz: nem csak Andrisunk lett 25 hónapos, hanem sok harc, küzdelem, izgalom után végül elkészült a híres Villa Vésztő, azaz a saját házikónk...
Kedves kis elsőszülöttünk ismét betöltött egy újabb hónapot, így néhány sorban (és néhány fotóval!) beszámolunk kis életkéjének alakulásáról...
Kedves kis mosolygós gyermekünk háromnegyed éves, s mivel hosszú idő után újra együtt a család, végre fotók is járnak a hófordulós beszámolóhoz...!
Amikor kis csemeténk (illetve elsőszülöttünk) kereken 25 hónapos, még mindig nincs együtt a család...
... de mivel még mindig külön van a család (több, mint egy hónapja), sajnos nem készültek új képek az elmúlt időszakban. Lányunk mindenesetre a folyamatos nyáladzás következtében / után már két apró fogacskával rendelkezik, amivel rávetheti magát mindenféle tárgyra, ami a földön található... ki is használja kellőképpen! És az utóbbi hónapban már fel tud ülni kis kapaszkodással...
Mit tennénk, ha kiderülne, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedünk? Vagy feladnánk a harcot és nem foglalkoznánk a betegségünkkel lesz ami lesz, egyszer úgyis vége mindennek alapon, vagy pedig próbálnánk megoldást találni és a gyógyulást keresni foggal - körömmel. Amit pedig vagy megtalálunk, vagy nem... attól függően, hol keressük, és hogyan, hiszen elsősorban a lelkünknek van szüksége a gyógyulásra.
Néhány hete, másodszori nekifutásra sikerült a félévem egyetlen, de annál nehezebb vizsgája, ami az anyag terjedelme, minősége és a tanár stílusa miatt felért négy másikkal...
Az első 19 kúpcserép csodálatos megszerzése után következett még egy nagy feladat: a maradék legalább 33 megszerzése. Az első adag nagyon érdekes módon került hozzánk (írás itt), a hiányzó (és azon túlmutató) mennyiség megszerzése sem volt hétköznapi...
...és egyre jobban kijönnek egymással. A minap, miközben én a derelyét sütöttem, már kukucskálós játékkal szórakoztatta Andris a kis húgát mellettem a konyhában. Luca hatalmasakat kacagott rajta és élvezettel vette tudomásul, hogy Andris arca hol egyik, hol másik oldalon bukkan fel mellette.